A gyerek vidám, nevetgél, bohókás és szertelen. A szemébe nézel, és látszik a huncutság, mert a gézengúzok mindenre kaphatók, a szemük sem áll jól, s éppen ezt imádjuk bennük. A lányokban a göndör rakoncátlan tincseket, a fiúkban az „úgyis megcsinálom” nézéseket, a csínytevéseket… Nekik még nincs batyujuk, nem visznek, cipelnek magukkal semmit, csupán az iskolatáskát­ − jobb esetben. Persze, van más eset is. A batyu egy újabb metafora, ami az Élethez kötődik. Ahogyan a gyerekek nőnek, növekednek, s az iskolatáska talán kisebb és kisebb lesz, akad viszont valami más, amit magukkal visznek, ami...

Szép, őszi reggelre ébredtünk. A szomszéd kertjében a fűzfa levelei az aranyló sárga különböző árnyalataiban virítanak. Nagyon szép, mint ahogyan az őszi táj is… Tobzódnak azok a színek, illatok, amelyeket csak ilyenkor láthat, érezhet az ember… Aztán, amikor sétálsz az erdőben, zizeg a lábad alatt az avar, néha rugdosod a leveleket, mert jó látni, ahogy szállnak, majd újra lehullanak… A köd is hozzátartozik az őszi reggelekhez. Nem mintha ez lenne a kedvenc őszi reggelem, de ha más nincs, akkor legyen. Legfeljebb jobban kinyitom a szemem, felteszem a szemüvegem – néha nem árt. A köd nem...

Létezik, van, él… Valaminek, egy dolognak, egy embernek, egy állatnak a megléte a létezés. Még jó, hogy ilyen szó nincs a magyarban, hogy „vanás” – nos, elég furcsán hangzana. Boncolgattad már a létezés szót? Eszedbe jutott-e valaha, mit is jelent, milyen széles és átfogó jelentéstartalommal bír? A „köszönöm megvagyok” is egyfajta létezést jelent, de nem ugyanazt a jelentéstartalmat hordozza. Vagy, itt vagy a világban, létezel, mert létrehoztak – akartad, nem akartad – a szüleid akarták, tehát ez van. Ha meg már itt vagy, akkor ne csak „meglégy”, hanem létezz, a szó legszorosabb és...

Azt hiszem, már egyszer írtam a szeretet nyelvről, annak a különböző kifejeződéseiről. Most ugyan nem venném sorba őket újra, de hadd emlegessem fel ismét az egyik legfontosabbat: a testi érintést, az ölelést, a simogatást. Ha minden ember tisztában lenne a szeretet nyelvnek eme fajtájának fontosságával, akkor soha nem feledkezne meg arról, hogy a szeretetét a másik iránt, szerettei iránt,  apró érintésekkel, simogatással, boldogító öleléssel fejezze ki. Számtalan tanulmány, szakcikk született már arról, mit is jelent egy ember számára az érintés, az ölelés. Egy biztos, az érintés a...

Ó, nem az a bizonyos törvényi! Dehogy! Annak legtöbbször alapja van, de legalább is valami olyasmi miatt mondanak ítéletet valaki felett, amit elkövetett. Amiről én beszélek az egy egészen másfajta „ítélkezés”, mondhatni inkább ítéletalkotás, véleményformálás, „pálcatörés” valaki felett, és még kereshetnék egy sor szinonimát erre, ám azt gondolom, nem kell, hiszen pontosan tudjátok, miről is beszélek. Emberi tulajdonság, mégpedig elég gyarló. Mi, emberek – s olykor én sem vagyok kivétel –, olyan könnyen és gyorsan mondunk véleményt, ítéletet valakiről vagy valamiről, mintha ezen múlna az...