Olyan gyakran mondjuk ezt a mondatot, hogy már-már szinte elcsépeltnek hangzik. Aztán mégsem csináljuk. Nem teszünk rendet az íróasztalon, mert ugye a „zseni átlát a káoszon”. Csak akkor van baj, amikor a főnöknek azonnal kellene az a szerződés, amit két hete adott oda, hogy írasd már végre alá az ügyféllel. Ja, és a tollaidat sem találod, pedig éppen húsz darab hevert szanaszét az asztalon. Otthon csak kisebb kupleráj fogad. A ruháid szanaszét, mosatlan a mosogatóban, mert éppen nem volt időd bepakolni a gépbe, meg ott a kajamaradék is. A hűtő sem valami bizalomgerjesztő és a sportcipődnek...

Szakadt az eső. Nem ritkaság ez manapság. Másról sem hallani csak ciklonok okozta felhősödésről, zivatarokról, meg özönvíz jellegű, jéggel érkező, hideg csapadékról… Mária napkor. Nos, egy ilyen este volt akkor is. Épp akkor léptem ki a házból, amikor egy kicsit elcsendesedett. Az esernyőt összecsuktam, nem volt értelme tartani. Szándékom szerint a Duna-partra indultam. „Jó lenne, ha végképp megállna egy kicsit az eső!”− gondoltam, de nem nagyon bíztam benne. Lelógott a lába, s nem túl bizalomgerjesztő felhők úszkáltak az égen sem. Hol világosabb szürke, hol haragosabb, hol egészen sötét. Nem...

Elérkeztünk a lista utolsó pontjához. Azért hagytam a végére, mert ez a legfontosabb, ennek szentelek egy kicsit több sort, több gondolatot. Mi is a szeretet? Nem veszek elő filozófusokat, nyelvészeket, pszichológusokat, ezoterikus megfogalmazásokat, mert mindenki másképpen fogalmazza meg, mi a szeretet. Egy érzés a szívedben, egy gondolat a fejedben, cselekvések sorozata az életedben, a hit, a hála, a megbecsülés, a tisztelet, az empátia – és még sorolhatnám – igazi egyvelege. Mert akit, amit szeretsz, azt tiszteled, megbecsülöd, hiszel benne, bízol benne… Szerintem a szeretet bonyolultsága...

Legendák fűződnek a teliholdhoz. Hitek és sok-sok babona. Mindegyik jó valamire: a legendák mesebeli világba visznek, a babonákon derülünk, nevetünk, s olykor mégis felnézünk a nagy, kerek égi csodára, arra várva, hogy mégis csak bebizonyítja, hogy létezik az, amit éppen kinevettünk. A hitek pedig melegséggel töltik el a szívünket, mert hinni jó. Jó azt hinni, hogy imáink, kéréseink sóhajaink meghallgatásra találnak… A Holdnak misztikus ereje van. Amikor feljön, s teljes egészében pompázik az égen, még maga az Univerzum is felderül. Olyan, mintha a fénnyel töltené be az egész teret. Világos...

„De hát én hálás vagyok!” – olykor így hangzik el ez a mondat a szánkból. Némi méltatlankodó felhanggal, némi „kikérem magamnak” érzéssel. A rossz csak az, hogy hiába mondod, hogy hálás vagy ezért vagy azért, nem érzed át igazán, mert magad sem tudod, hogyan is kell érezni magad, amikor hálás vagy valamiért. A hálát igazán csak akkor tapasztalod meg, amikor valami nagy baj történik veled, s valaki a segítségedre siet, megment valami még rosszabbtól, kihúz a bajból… S azt gondolod, hogy ezért hálás vagy. S azt gondolod, hogy ennyi hála éppen elég. Megköszöntem és kész, mehetünk tovább. A hála...