.jpg?ph=8b00ed66c6)
A beszédes csend
Olyan sokszor írtam már a csend erejéről, s mégis mindig van valami, ami visszavisz hozzá. Mit is jelent a csend? Abszolút csend szinte nincs is, vagy mégis van? Néha az erdőben sétálva próbálom élvezni a csendet, a város zaja nélküli világot. Aztán rájövök, hogy ez a csend sem az igazi, hiszen tele van apró zajokkal: madárfüttyel, méhek zümmögésével, az ágak recsegésével s ezer más apró zajjal. Ezek olykor hangossá, fülsüketítővé teszik a természet csendjét is.
Persze van, abszolút csend, de azt gondolom, azt csupán kevesek élhetik át. Kevesek képesek olyan mélységekre lemenni, hogy megtapasztalják az abszolút csendet. Ehhez kell valami belső béke, valami elmélyülés, valami más egyéb, amire valóban csak kevesek képesek. Sajnos, én még nem. Valójában mindenki képes lenne rá, de igazán senkinek sincs türelme kivárni ennek a csendnek az eljövetelét. Idő kell hozzá, mint minden máshoz, és köztudott, hogy ebben a világban az időből van a legkevesebb. És most hiába idézném Einstein híres elméletét az idő értelmezéséről, úgyis csak süket fülekre találnék. Szóval inkább kihagyom.
A csend fontos. Néha ugyan zavarónak érezzük, de mégis fontos. Ha zavaró a csend az is egyfajta üzenet nekünk. Azzal, akivel éppen vagyunk, nem kell beszélnünk, mert nincs mit mondanunk egymásnak. Nincsenek közös dolgaink, közös témánk, közös gondolataink… Ez sem baj. Tovább kell menni. Ez a találkozás, nem az a találkozás… Talán majd egy másik! Az élet ilyen!
Aztán jön valaki, és beszélsz, beszélsz, be nem áll a szád, mert van mit mondanod, van kinek mondanod, s van, aki meghallgasson. Optimális állapot. Sokáig megy ez, aztán egyszer csak megáll a szó, már nem beszélsz, mert már nincs mit mondanod, de azért nincs mit mondanod, mert nem is kell mondanod semmit… Már nem kell, mert szavak nélkül is érted a másikat. És egyébként is, a csend beszél helyetted, neked nem kell semmit kimondanod hangosan, elég, ha csak mellette ülsz, elég, ha csak haloványan érinted, elég, ha simogatod, vagy csupán rajta felejted a kezed… Az érintés beszél helyetted, és mindent elmond, amit Te valaha is mondani akartál.
Néha a csend valóban többet mond bármilyen kimondott szónál…
Jó csendben lenni. Többszörösen is. Beszél helyetted, beszél benned, beszél rólad, beszél neked és veled… Csak hagyd meg magadnak néha, hogy valóban csendben lehess!