A szeretet egyik nyelve

2014.11.07 10:21

Azt hiszem, már egyszer írtam a szeretet nyelvről, annak a különböző kifejeződéseiről. Most ugyan nem venném sorba őket újra, de hadd emlegessem fel ismét az egyik legfontosabbat: a testi érintést, az ölelést, a simogatást. Ha minden ember tisztában lenne a szeretet nyelvnek eme fajtájának fontosságával, akkor soha nem feledkezne meg arról, hogy a szeretetét a másik iránt, szerettei iránt,  apró érintésekkel, simogatással, boldogító öleléssel fejezze ki.

Számtalan tanulmány, szakcikk született már arról, mit is jelent egy ember számára az érintés, az ölelés. Egy biztos, az érintés a szeretet egyik leglátványosabb és leghatásosabb kifejezési módja. Mondhatod te a kedvesednek szavakkal, hogy szereted, ha ő azt mondja erre, hogy tudja, de nem érzi. Persze, hogy nem érzi, hiszen nem érinted meg, nem simogatod meg, nem öleled meg, nem bújsz hozzá.

Mivel az ember társas lény, fontos számára a testi érintés, s nem csupán a szeretkezés során... Nézz körül az utcán jártadban-keltedben… Látsz egymás mellett lődörgő embereket, látsz karonfogva közlekedő párokat – fiatalabbakat és idősebbeket –, s látsz kézen fogva járkáló, vidáman mosolygó embereket. Ők azok, akik ismerik az érintés, az ölelés fontosságát.

Az ölelés nem csupán a szeretet nyelve, az ölelés gyógyító erő, olykor még a puszta látványa is örömöt okoz. Az érzés viszont, amikor az ölel magához, és úgy, ahogyan vágysz rá – az maga a mennyei boldogság! Benne van minden: az, hogy szeretlek, az, hogy szeretsz, az, hogy jó veled lenni, az, hogy jó velem lenni, az, hogy fontos vagy nekem, és az, hogy fontos vagyok neked.

Becsüld hát meg, ami megadatott neked…