Ahol a lélek álmodik
Milyen világban jár? Milyen helyeket barangol be? Mit néz, lát, hall? Egyáltalán, hogyan álmodik a lélek? S honnan tudod, hogy a lelked álmodik, nem pedig a képzeleted szárnyal szerte-szét a világban?
A lélekbúvároknak biztosan lenne/van erre is magyarázatuk, tudományos, vizsgált, érvekkel, okosságokkal alátámasztott elméletekkel… De ez az, ami engem nem érdekel, mert meg lehet határozni mindennek az okát, ám azt gondolom, sokszor nem kell... Csak hagyni kell, menni a maga útján, engedni, szárnyalni, mert a lélek szabad. Nem lehet gúzsba kötni, azt mondani neki, hogy esztelenség, amit csinálsz, állj le! Ne álmodozz, te botor lélek, mert az sehová sem vezet!
De! Álmodozz csak! Lépj be egy olyan világba, amely kedves neked, ahol az történik, amit te szeretnél, ahol olyan életet élsz, amilyenre vágysz, ahol azzal és úgy töltöd az idődet, akivel és ahogyan szeretnéd, s az az ember van melletted, akiről a lelked álmodik… Mert a lelked pontosan tudja, mit akar. Ha hagyod, s figyelsz rá, akkor talán te is tudni fogod, érzékeled, érzed, ha másképpen nem, akkor jó nagyot „lök” rajtad, hogy már megint nem azt csinálod, amit kellene, s nem úgy, ahogyan kellene, s nem azzal, akire valójában vágyódsz.
A lélek álmodik. Megjeleníti neked azt, amire Te magad vágysz, de csak ott, abban a picinyke, léleknek nevezett részedben jut kifejezésre, mert egyébként úgy élsz, ahogyan mások elvárják tőled. Az pedig nem a te lelked kívánsága, az nem Te vagy, és nem a Te életed…
A lélek álmodik. S honnan tudod, hogy ott van előtted az, amire éppen vágysz, amit a lelked szeretne? Onnan, hogy a gyomrodban érzed azt az aprócska görcsöt, hirtelen nem is tudod, mi van veled. A szemed csillog, s a zsigereidben érzed, hogy most éppen ott vagy, ahol lenned kell, s azzal, akivel éppen lenned kell, s úgy, ahogyan annak történnie kell…
Hogy aztán mégis elmúlik a varázslat, annak az az oka, hogy nem hagytad a lelkedet tovább álmodni. Megakasztottad, beleszóltál, elhessentetted a varázslatot, mert az EGO-d azt mondta, ez nem lehetséges! S te hagytad! Sokszor hagytad, s ma már egyre kevesebbet figyelsz a lelked álmaira.
A lelked álmodik, s ha élni akarsz, álmodd végig azt az álmot, hogy a tied lehessen!