.jpg?ph=8b00ed66c6)
Álmatlan éjszakák hozadéka
Újabb két álmatlan éjszaka... és már nem szeretnék többet.
Nagyon sok gondolat kavarog a fejemben. Megírom, mert így tartom jónak. Egy férfi és egy nő kapcsolata a 21. század elején. Teli élettel, vidámsággal, fájdalommal, lemondással… Életszerű, mert benne van a mindennapokban, de nem beszélünk róla… Ez lenne a szerelem? Vagy valami mágia?
MÁGIA? Igen, ez a szerelem mágiája, Szepes Mária után szabadon. (Az első igazán spirituális író Magyarországon és van egy ilyen könyve, a címe: A szerelem mágiája - érdekes olvasmány, ajánlom, ha egyszer majd lesz időd.) Valóban mágiaként működik, két ember azért találkozik, mert dolguk van egymással. Nincsenek véletlen találkozások, véletlen történések. Mindennek oka van.
TE- ha férfi vagy. A tettek a legfontosabbak: mit teszel meg a másikért, aki vállalja ezt a szerepet, hogyan köszönöd meg neki, amit érted tesz?. Mondani bármit lehet. Én ugyan hiszek a szavak erejében, a kimondott szóban, de egy kapcsolatban, legyen az bármilyen laza is, az számít, mit tesz meg a másik érted. Eszembe jut, amit az egyes iszlám országokban a többnejűségről olvastam: csak akkor lehet több feleséged, ha mindegyiknek ugyanazt tudod nyújtani. A nyugati államokban valami hasonló igaz azokra a hölgyekre, akik másodhegedűsként vállalnak fel egy kapcsolatot. Ők azok, akik energiát adnak, akik azt a pluszt teszik az ember életéhez, amivel a másik tovább tudja vinni azt, amiben éppen benne van. Ez többnyire a nőkre igaz, bár láttam már olyan férfit is, aki hasonló élethelyzetben volt.
Néha azt gondolom, hogy a férfiak azt sem tudják, hogyan kellene viselkedniük egy nővel. Láttam a vonzódást, azt az iszonyú, sodró energiát, amivel eleinte nem tudnak mit kezdeni. Láttam a hezitálást is később, jönne, maradna, de menne is. Vinné a kötelesség, és mindig el is vitte. Ment, végtelen sok korlátozó hiedelmet felhalmozva, bebetonozva és végtelen nagy megfelelési vágyat érezve a társadalmai elvárásokkal szemben. És ezek a fontosak neked, nem Te magad. A hiedelmek, korlátok bőven elegek lennének egy embernek, ha még ez a megfelelési vággyal is társul, kínzó érzéseket kelt, fáj, szúr, mar és mélyen a lelkedbe vésődik. Valami nem jó az életedben és azt pótolod mindenféle más cselekvésekkel, csak ne kelljen hazamenni, otthon időt tölteni, vagy ha lehetséges minél kevesebbet. Pótcselekvések sokasága. Sajnos, nem segít a foci, a sport, a biciklizés, a haverokkal való sörözés vagy valami más, mert akkor is csak pótcselekvés marad.
Nem erre vágysz, nem ezt akarod… Ott legbelül, Te magad is tudod!
Ne zárd magadba, ne kínlódj, beszéld ki, írd ki!
Mindenkinek kell egy igaz barát, aki megőrzi a titkait. Még neked is!
Azt gondolom, hogy nem szereted eléggé saját magad. Sőt talán elégedetlen is vagy saját magaddal, ezért is van többek között a megfelelési vágy mások elvárásainak... és a Te, saját magaddal szembeni elvárások maradnak legutoljára. Bolond ember az, aki rosszat akar saját magának. Tudom, most jön a sok de..., igen, mi emberek képesek vagyunk ezer kifogást gyártani arra, hogy mit, miért nem teszünk meg. Nekem is megy nagyon. Csak akkor nem kell panaszkodni, hogy milyen rossz nekünk. Végül is egy adott helyzetben a nem döntés is döntés. (mint ahogyan a nem kommunikálás is igen "beszédes" kommunikáció).
ÉN. Töprengésre késztetett a "gyere ide-takarodj" életfolyamat érzelmi hullámzása. Sokszor megesik egy kapcsolatban, és nagyon fájdalmas dolog, lelkileg és fizikailag is meggyötri az embert. Azt hiszem, ezt mi, nők sokkal többet átéljük, mint a férfiak. Ilyenkor egy döntést biztosan hozni kell: azt, hogy „nem akarom többet átélni”, mert lehúz, mert bizonytalanná és beteggé tesz. Valaki megfigyelte, hogy nekem például súlyos érzelmi válságokban fáj a gyomrom. Papírra vetette és aljas módon szembesített vele. Megérdemeltem. És ugyanazt a mondatot kaptam, amit Te tőlem az előbb, hogy bolond ember az, aki magának rosszat akar.
Mindig mindenre van magyarázat, vagy legalább is Ti, férfiak, azt hiszitek. A napokig hallgatag telefonra, a némán meredező mailes postafiókra, az elmaradt randevúkra, a soha meg nem vett virágokra… Pedig erre nincs. A mai kommunikációs világban nincs lehetetlenség, csak akarathiány.
Nos, ezek a dolgok oda vezetnek, hogy az ember egy idő után magában keresi a hibát, azáltal leértékeli önmagát. „Szeretek egy férfit, és nem kellek neki eléggé, ahhoz, hogy ilyen apróságokat megtegyen. Nem vagy fontos. Csak az volt fontos, amit adsz: erőt, energiát… érzéseket, érzelmeket.”
FELOLDÁS: A szerelem mágiája azt jelenti, hogy az a két ember, aki így találkozik, összetartozik. Nincs ember, aki elszakítja a köteléket, mert nem lehet, ez egy energiavonal.
Külön-külön csak kínlódva megy tovább.
Érdekes élethelyzet és nem egyedi… Nem nálam van a bölcsek köve… nem tudom a megoldást, feloldást, talán nincs is… Az idő – szokták mondani. Azt gondolom, a szerelem mágiájában az idő nem olyan szereppel bír, mint a való életben.