Bevásárlólista
Nagyon fáradt vagyok... történt valami, ami kivette belőlem az erőt, ám mégis rávett arra, hogy végre leírjam, amit már olyan régóta akarok... Néha a felismerések sokkal később jönnek, mint várjuk, ha előbb jönnének, megúsznánk az érzelmi hullámvasutat. Azt hiszem, most úgy is fogalmazhatnék, hogy végre, a "vásárlás" végére értem, és elfogyott az erőm...Mindjárt megérted mire is gondolok.
Szóval ez a lista nem egészen azt tartalmazza, amire gondolsz. Nem a karácsonyi süteményhez valókat tartalmazza, de még csak nem is az ajándékok listáját. Szerintem ilyen "ajándékkal" kevesen szeretnék meglepni magukat, mégis, mi nők, ezt prímán tudjunk magunknak adni, akár minden nap.
Egy párkapcsolat nagyban hasonlít a bevásárlólistára.... amikor kiválasztasz magadnak valakit, akkor elképzelsz valamit... valakit magadnak. Az első csalódás talán akkor ér, amikor rájössz, hogy bizony ez a "ló nem az a ló amit akartál". Te aggattad tele olyan tulajdonságokkal, amelyeket látni szerettél volna benne. Ha okos vagy, akkor gyorsan "lovat" cserélsz, vagy legalább leszállsz róla, mert ez nem vezet sehová... ha nem vagy elég okos és nem időben, és már a rózsaszín köd is a szemedre szállt... nos, akkor bizony bajban vagy. A lelki és olykor fizikai kínok mélyére taszítoottad magad!
Hogy miért? Mert benne ragadsz valamiben, amiről pontosan tudod, hogy nem az, amire vágysz, de mindig reménykedsz, hogy majd változik, hiszen azt érzed, hogy fontos vagy.... valójában csak ámítod magad. Szép szavak, forró csókok - bár tudósok állítják, hogy a csókok nem hazudnak...Egy ideig élvezed a happy világot, szárnyalsz, repülsz, mint a Kékmadár, még talán szabadnak és boldognak is érzed magad... és persze mindenek előtt a világ legszebb, legkívánatosabb nőjének...és jönnek az elvárások...A tieid. Nem mondod el, mert végül is egy okos, értelmes pasit találtál, aki tudja, hogy mi kell egy nőnek, hogyan kell megtartani, kényeztetni, szeretni...És várod, hogy megtegye...
Hát bizony ez az a bizonyos bevásárlólista...A te listádon ott van a tóparti séta, a gyertyafényes romantikus vacsora, a kirándulás, az ágyban töltött délután egy esős vasárnapon, egy felhőtlen kacagás, egy mozifilm vagy egy borozgatós csendes este a kandalló előtt. Lehet ezt giccses glamournak nevezni, de lehet színtiszta romantikának is. Kinek-kinek ízlése szerint. Olykor szeretnél egy szál virágot kapni, csak úgy, egy aprócska bonbont, egy kedves gesztust...Egy telefon, egy mail, vagy kettő naponta...belefér, hiszen a kommunikáció világában élünk, de tudod, hogy gondolt rád, ott vagy vele és ő veled. Ahogyan telik az idő a listád fura módon változik...Valójában nem történik semmi...sem vacsora, sem gyertyafény, sem mozifilm, sem séta... csak egy rövid randevú, néhány kósza telefon. S ami eddig téged felemelt, az lassan sárba tipor...Töröd a fejed, okokat keresel...és csak pocsékabbul érzed magad. Próbálsz nem gyártani elméleteket, nem találgatni mi történt, mi történik...egy biztos, hogy már nem érzed jól benne magad...sőt pocsékul inkább...
Természetes, hiszen a listádon álló dolgok közül semmi sem valósult meg, semmit sem kaptál meg...néha egy telefont, ami arról szólt, hogy most éppen miért nem lehet másképpen, egy mailt, amiben minden benne volt, csak az nem, amit látni, olvasni szerettél volna...és a listádról szépen lassan kihúzgáltál mindent, merthogy minden listán szereplő dolog csalódást okozott...plusz a várakozás a telefonokra, a suta magyarázatokra, amelyeket eleinte boldogan elhiszel, mert ott a rózsaszín köd... A csalódások oszlatják a ködöt, szépen lassan felszáll, és akkor rájössz, hogy mind a lista, mind az abból fakadó csalódások iszonyatos energiákat emésztettek fel... a tiedet, ami lassan elfogyott, amit fordíthattál volna másra is. Nem tetted, mert hittél...és persze reménykedtél, hogy változik valami... mentségeket kerestél...nem magadnak, Neki.
Aztán rájöttél, amire már régen kellett volna, hogy nem vagy eléggé fontos...újabb csalódás, de ez legalább már elég ahhoz, hogy újra önmagad légy, hogy átláss a lila ködön, kívülről lásd az egészet. Fáj? Na igen! Elmúlik...és talán ha elég okos vagy, nem készítesz többet "bevásárlólistát".