Energia

2016.01.21 07:49

Van az úgy, hogy nehezen kászálódsz ki az ágyból, gyengének érzed magad, az első lépést is képtelen vagy megtenni, pedig tudod, hogy az „életmentő reggeli kávéért” legalább hetet kell lépned. A kávé nem segít, csak arra elég, hogy lassú vánszorgással eljuss a fürdőszobáig, s nekiláss a reggeli rutinnak.

Ugye ismerős?

Hová lett az energiád? Pedig aludtál, pihentél, hosszan és mondhatni jól, mégis olyan nehéz a reggel… És még vitaminokat is szedsz, mozogsz…

Az az energia, amiről én beszélek, nem a mozgás és a vitaminok által termelődik, nem attól lesz benned több, hogy mint 10 órákat alszol. Ez az energia valahonnan máshonnan jön, máshol van az eredete… Valahol, ott fönt. Sokszor elfelejted, pedig magad is tudod… Nem engeded be, nem tudod beengedni, mert nem hiszel benne.

Ez a szeretet energiája.

Ha azzal telnek a napjaid, hogy sopánkodsz, sajnálkozol az életed miatt, bosszankodsz a kollégáid, a főnököd, a munkád napi butaságain, vergődsz egy rossz párkapcsolatban, és különben is, a világ is összeesküdött ellened, amikor semmiféle szeretet nincs benned, sem mások sem magad iránt. Ez utóbbi a legfájóbb. Nos, akkor energiád sincs. Próbáltad már más szemmel nézni magad és másokat? Próbáltad már másképpen szemlélni a környezetedet? Vagy csak elgondolkodni azon, hogy másképpen is lehet? Hogy vannak szép dolgok a világban? Vajon miért nem látod őket, miért nem veszed észre?

Tudod, mindig dönthetsz másképpen… Mindig legalább két választásod van.

Az energia folyamatosan áramlik. Nem vesszük észre, mert nem akarjuk észre venni, mert képtelenek vagyunk a szemléletmódunkon változtatni. A spirituális tanítók szerint az élet maga egy hatalmas energiamező, amelyből mindenki kiveheti a részét, mindenki érezheti, használhatja, feltöltődhet, átadhatja, támogathat vele másokat…

Fura ez az energiamező. Ha egy társaságban vagy, emberek között, és kicsit jobban figyelsz az rájuk, képes vagy meglátni, érzékelni azt, akiből árad az energia. Ugyan szemmel nem látható, de valami érdekes érzés lesz úrrá rajtad, s akaratlanul is rá figyelsz: másképp viselkednek az emberek vele szemben, érezni lehet a tisztelet, a megbecsülés, a szeretet jelenlétét. A halk beszéd, a kedves szavak, a feltétel nélküli figyelem jellemezi ezt az embert. Próféta lenne? A szeretet prófétája?

A másik végletet is észre veszed. Azt, amikor beszélsz valakivel, s a beszélgetés után úgy érzed magad, mint aki legalább 20 kilométert gyalogolt a tikkasztó hőségben. Az ilyen ember a mások energiájából él. Figyelmet követel, rád telepszik, s elveszi az erődet. „Energiavámpírnak” nevezzük. Ebben a világban, ebben a társadalomban nagyon sok van ilyen. Bennük nincs szeretet, nincs hit, csak az ego, az önzés, a mások kihasználása...

A sajnálatos tény, hogy ők vannak többen.

Meg lehet fordítani, lehet valamit tenni, hogy jobb legyen a világ.

Szeretet és hit kell hozzá.