Engedd meg magadnak

2014.11.22 08:13

Ülök a gép előtt. Bámulom az üres lapot. Szavakkal kellene megtölteni, beszélni kellene arról, amit címnek adtam. Ez is olyan, mint a „rejtett lelkek” – nehezen megfogható, nehezen kimondható, nehezen oldható... Aztán mégis mindig elindul egy gondolatsor, amely elvezet oda, ahová eljutni szeretnék.

Csináltál már listát arról, hogy mit nem engedhetsz meg magadnak? Persze – mondod – számtalanszor, mert ezt vagy azt nem vehetem meg, nem tudok elutazni, nem tudom elérni, nem vagyok elég erős, jó, kitartó… És itt következik még egy hosszú-hosszú lista. Mindenkinek van egy ilyen listája, olykor csak fejben, nem írod le. De van! S tudod, miért is nem írod le valójában? Azért, mert akkor tudatosul benned, a valóságoddá válik, mert mindig ott motoszkál majd a fejedben az a kis gondolat, hogy leírtam. Aztán be is következik. Naná! Van egy rossz hírem: akkor is bekövetkezik, ha nem írod le, ugyanis minél többet foglalkozol egy gondolattal, az annál inkább a valóságoddá válik.

Próbáltál már inkább arra összpontosítani, amit megtehetsz, ami a tied lehet, amire képes vagy, amit átélhetsz, amit érezhetsz? Gondoltál már arra az erőre, amely benned van? Mi lenne, ha inkább ezt a listát szednéd össze? A gondolkodási képlet erre is igaz. Minél többet foglalkozol azokkal a dolgokkal, amelyeket megtehetsz, egyszer csak azt veszed észre, hogy azok a dolgok valóban megtörténtek, s a lehetőségek sora egyre szélesedik. Előbb csak egy picinyke rés nyílik meg, aztán a rés szélesedik, ablakká tágul, majd ajtó lesz belőle, egy kiskapu, s végül egy hatalmas tér, amelyen át kilépsz egy másik világba, a „megengedés” világába.

Engedd meg magadnak, hogy meglásd ezt az aprócska kis rést. Engedd meg magadnak, hogy vidáman kellj fel, hogy ne az jusson eszedbe, hogy milyen nehéz nap áll előtted, hanem az, hogy milyen finom a reggeli kávé, és milyen jó, hogy megihatod! Milyen jó, hogy egy új nap áll előtted, még akkor is, ha az feladattal teli! Engedd meg magadnak, hogy élvezd az őszi napot, még akkor is, ha borongós kicsit és hideg van. Ennek van itt az ideje, ne elégedetlen légy, ne méltatlankodj, hanem örülj, hogy ezt is megérted.

Bármilyen helyzetben vagy, engedd meg magadnak, hogy ha többre nem is, akár csak néhány percre a szép dolgokat lásd, vidám légy, mosoly legyen az arcodon… S minden nap, ha csak egy perccel tovább hagyod magad boldognak lenni, akkor eljutsz oda, hogy megengeded magadnak, hogy egész nap, egész héten, egész hónapban, egész évben… s talán egész életedben boldog légy.

A korlátokat, a határokat te szabod meg, a tiltásokat te gyártod, a rést te szűkíted le, a kiskaput te zárod be, és elég gyakran el is hajítod a kulcsát jó messzire…

Keresd meg a kulcsot, s engedd meg magadnak, hogy az a kiskapu napról napra tovább legyen nyitva!