Kis reggeli depresszió

2013.06.05 06:52

Jobban szeretném azt írni, hogy reggeli kis capriccio, de ez most nem lenne igaz. Már csak azért sem, mert ehhez a szóhoz nekem inkább vidámság kapcsolódik, gyönyörű tavaszi vagy nyári idő, csapongó, szeszélyes, de vidám idill. No, ez most több szempontból sem igaz. Ha csak az ablakon kinézek, már akkor bedőlt az elméletem, még mindig nem süt a nap... az égbolt tisztul ugyan, de még mindig hűvös van kint. A másik, hogy nem vagyok valami vidám. Ennek több oka is van, a fő ok, hogy elmegy a fiam. Belép azok táborába, akik elhagyják ezt az országot, hogy boldoguljanak. Szomorú vagyok emiatt, másrészt örülök, hogy elég bátor és elszánt, hogy máshol találja meg a boldogulását. Ide kívánkozna némi éles politikai bírálat, társadalmi felhang... de nem teszem, minek. Nem lenne visszhangja, és eredménye sem, csak a saját idegeimet borzolnám fel, no, meg azokét, akik ezt az írást olvassák.

És persze, a tény sem változik, hogy elmegy a fiam. Túlélem, azt mondják nagy túlélő vagyok egyébként is. Kihúzott háttal viselem a terheket, amiket az Élet rám rak - ezt szoktuk mondani. De sokan vagyunk, akik pontosan tudják, hogy az életük a saját döntéseik eredménye. Bár ez nem telejsen az én döntésem, mégis úgy látom, hogy meg kellene már tanulni olyan döntéseket hozni, amelyek nem ellenünk mennek, hanem bennünket szolgálnak. 

A tanulási folyamatot én is élem nap, mint nap és még mindig van mit tanulni. Hozok döntéseket - például telefont veszek a kezembe, amikor nem kellene, s felhívom azt, akit nem kellene -, amelyek az első pillanatban jónak tűnnek, legalább is gyors megoldásnak az adott problémára, lelki gyötrelemre, kínra, aztán kiderül, hogy nem voltam elég körültekintő, nem vettem figyelembe minden érvet és ellenérvet, s főként a saját magam érdekeit.... Az eredmény pedig?  Álmatlan éjszaka, kínlódás, gyötrődés...Hát ezért lett reggeli capriccio helyett "kis reggeli depresszió" az ébredés.

De, mint már annyiszor megjegyeztem: én vagyok az örök "kelj felj Jancsi", a macska, akinek kilenc élete van, és az optimizmusom is határtalan...

Szép lesz ez a nap is!