Kora reggeli gondolatok

2013.06.25 05:17

Mostanában valahogy korán ébredek. Hajnali fél 5, 5 óra. Nem tudom miért, talán azért, hogy ilyenkor nyugodtan írhassak, végiggondolhassam az előttem álló napot. Persze, nem mindig történik így. Van, amikor ezer dolog jár a fejemben, s éppen arra az egyre nem tudok koncentrálni, amelyikre a legtöbb figyelmet kellene fordítani. Ez van. Egy kis reggeli meditáció talán segíthet. Ilyenkor beülök a kedvenc fotelembe, becsukom a szemem és csendben vagyok. A csend persze relatív, mert kint, köröttem sosincs igazi csend, vannak külső zajok. Kora reggel madarak sokasága beszéli meg a maga nyelvén, mi várható arra a napra. Még a tücskök-bogarak is élnek... A tücsök még hegedül, nem ment haza az esti buliból...  

Ahhoz, hogy válaszokat kapj, az igazi csendet belül kell megteremteni. Hogy nem tudod?! Ja, persze, elsőre elég nehéz, ezt is gyakorolni kell, mint annyi minden mást az életben. Előbb csak rövid ideig próbálj ott bent csendben lenni. Azokat a fránya gondolatokat ki kell zárni. Mondtam már: sok van belőlük és iszonyatos módon tudnak kavarogni a fejedben. Olyannak kell lenni, mint amikor bambán ülsz és bámulsz a semmibe, (A pasik ezt nagyon jól tudják csinálni, főleg, amikor a távirányító van a kezükben és azt hiszed, hogy éppen a csatornák között válogatnak. Dehogy, azt sem tudják, mit néznek, csak a kattintgatás a fontos, az pihenteti őket!) Olyankor egyetlen gondolat sem képes bejutni a fejedbe, mintha egy ajtó hermetikusan lezáródna. No, ezt az érzést kell keresni...Ha el bírtál hallgatni legbelül, akkor majd a belső csendben jönnek azok az érzések, amelyekre vársz. Fura, olyan semmibe révedő, de egyszerre kellemes és egyszerre ijesztő is. Elvész a tér és idő jelentősége, csak te vagy! Aztán valahonnan, legbelülről jön az az erő, ami tovább visz, ami felemel, ami megnyugtat, ami utat mutat, ami segít nagy és fontos kérdésekben döntést hozni. Így térsz magadhoz...

Személyes. Én egyre többet foglalkozom azzal, hogy mi végre is vagyok a világban. Mi a dolgom? Miért vagyok itt? Miért éppen most, ebben a kissé zűrzavaros, rohanó világban? Egyelőre még csak sejtem, ha biztos leszek benne, megosztom veletek azt is...

Te feltetted már magadnak a kérdést? Vagy csak vagy bele a világba, éled az életet, amit nem te választottál? Honnan tudod, hogy nem te választottad? Mit választanál, ha választhatnál?

Undok kérdéseim vannak kora reggel, nemde?! Éppen ezekre a kérdésekre lehet a reggeli csendben és nyugalomban keresni a válaszokat. A válaszok pedig, ahogyan azt már sokszor elmondtam, de talán nem elégszer, ott vannak bennünk, legbelül. 

Bennem is, benned is.