.jpg?ph=8b00ed66c6)
Segítség! Megtámadtak!
Néha ilyen érzések lepnek el bennünket. Mintha megtámadtak volna! Igen, néha a saját érzelmeink támadnak meg bennünket. Másképpen is fogalmazhatok, a minap úgyis a metaforákról írtam, akkor ide is jöhet egy: életünk érzelmi kertje meglehetősen "dudvásodik". A dudvák pedig nem mások, mint a saját negatív érzelmeink. Tegnap már boncolgattam a magány különféle aspektusait, most egy kicsit tovább megyek, összeszedem azokat a rossz érzéseket, amelyek nap, mint nap nyomoríthatják az ember lelkét, ha hagyja. Persze, én meg azért írom le, hogy ne hagyd magad, ne hagyd az érzelmeid pompás virágoskertjét eldudvásodni.
Visszatérve az eredeti gondolathoz, a támadáshoz. Olykor valóban támadásnak érezzük, a rossz emóciókat. Anthony Robbins elmélete szerint, amikor észrevesszük ezeket az érzéseket azonnal tudatosítani kell magunkban, hogy ez tulajdonképpen nem más, mint egy ajándék... Nos, most jössz azzal, hogy ne mondja neked senki, hogy a frusztráltság érzése ajándék, vagy a harag, vagy a sértettség! Ha így fogod fel, igazad lehet, de ha úgy értelmezed, hogy ezek az érzések egyfajta jelek arra vonatkozóan, hogy valamit nem jól csinálsz, akkor már egészen elgondolkodtató. Robbins szerint ezek cselekvési jelek, amelyek arra utalnak, hogy tenned kell valamit, vagy másképpen kell tenned, amit éppen csinálsz.
Ha még soha nem szembesültél velük, akkor most megosztom veled azt a 10 legvacakabb érzést, ami pokollá teheti az életedet, ha hagyod: a kényelmetlenség nem egy durva érzés, csak jelzi, hogy valami nem oké. Zavaró, gyötrő, de nem mély. A félelem már egy kicsit mélyebb, valaminek az előérzete, amit ha nem változtatsz meg, be fog következni. Akár önbeteljesítő jóslat is lehet. Vagy használhatok még egy parafrázist: ahol a figyelmed, ott a világod. Ha félsz valamitől, és ezen a dolgon tartod a figyelmed, az be is következik. A lépcső harmadik fokára a sértettség kerül, elveszítettél valamit, megbántott valaki... A harag már egy fokkal mélyebb: valaki, vagy éppen te magad nem a saját normád szerint cselekedett. A frusztráltságban egy picit több minden van: te magad is tudod, hogy többre lennél képes, mint amit nyújtottál. A csalódottság azt üzeni, hogy valami, amiért korábban küzdöttél, nem fog megvalósulni... és persze ide még tudnánk sok más egyebet is felsorolni. Az egyik nagyon gázos, mondhatni mérgező érzés a bűntudat, nem véletlen, hogy a negatív skálán felfelé tör. Saját magaddal szembeni követelményed megsértését jelenti. Ha dudvaként kellene megjeleníteni, hirtelen nem is tudnám, milyen növény lenne: abban biztos vagyok, hogy valami szúrós, ami fizikai fájdalmat is okoz. Aztán ott van még az alkalmatlanság érzése... Magyarázzam? Nem hiszem, hogy kell, de annyit azért megjegyeznék, hogy nem biztos, hogy alkalmatlan vagy arra a feladatra, amire te alkalmatlannak tartod magad. No, ez kissé bonyolultra sikeredett, de a lényeg az, hogy itt már a hiteid is akadályokat görgetnek eléd. A túlterheltség, és a nyomás osztozkodnak a kilencedik helyen. Ez már a lidércnyomás kategória. Mindenki találkozik vele szinte naponta, a stressz "melegágya" - ha már a kertnél tartunk. A legutolsó, s talán a legfájóbb a magány, amiről már tegnap szóltam néhány szót, itt most nem vesézem ki újra.
Engedd meg nekem, hogy visszatérjek az egyik előző gondolatomhoz: azt mondtam A. Robbins után szabadon, hogy a negatív gondolatok cselekvésre szólítanak fel, mert valamit nem jól csinálsz. Így van! Ha elnyomod őket, nem veszel róluk tudomást, vagy éppen hagyod, hogy elhatalmasodjanak rajtad, akkor tulajdonképpen éppen az életed legértékesebb forrását pocsékoltad el. Az érzelmek forrása ugyanis nem más, mint Te, magad! Ahogyan életre hívtad őket, meg is tudod változtatni. Ne árts hát saját magadnak!
Nem kell várnod semmire, hogy boldog légy!... Ismered a szlogent?! Majd ha új házam lesz, új autóm lesz, új munkám lesz, új párkapcsolatom lesz... akkor majd boldog leszek... A legrosszabb ebben az, ha így indulsz neki, akkor soha nem fog bekövetkezni.
Nem kell ahhoz semmilyen különleges dolog, hogy jól érezd magad! Egyszerűen csak döntsd el!
Tudom, tudom!!! Könnyű ezt mondani! De ha meg sem próbálod, sosem fogsz rájönni, hogy igazam van!