Születésnap

2013.12.07 20:46

Írhatnám azt is, hogy az elmúlt napok hordaléka… Néztem, láttam, éreztem, néha fájt, máskor boldog voltam. Többet voltam boldog… Szép napok voltak. Köszönöm.

Születésnap. Ilyenkor azt hinné az ember, hogy megáll az idő, nem csordogál és folyik, mászik, mint Dalinál… Nem így történt. Felkelt a Nap is, mi több még sütött is, bár a decemberi nap csak ragyog fényesen, ereje már nincs, elfogyott, mint a fogyó Holdnak… Szóval fölkelt és szemembe vigyorgott. Kinevetett, nem hagytam magam. Egy finomságos fekete erdő tortaszelettel és egy (nem üres) pezsgős üveggel a kezemben szálltam vele szembe… Mondanom sem kell: Én nyertem!

Újabb egy év telt el. (vállrándítás) Na és?! Az éveim számát tekintve öregebb lettem, ámbátor ez engem nem zavar különösebben. Nem fáj, és egyébként is elmúlik… érdemes kiélvezni, mert tényleg elmúlik, jön a következő, amit újra élvezni kell, mert ugyanaz újra már sohasem lesz többet.

Az Élet furcsaságai közé tartozik, hogy mindenki másképpen éli meg azt a bizonyos kort, amiben éppen van: ki jobban, ki kevésbé jól, ki az Élet múlásán kesereg, ki harcol ellene, ki élvezi, ki búsong miatta, ki pedig bölcsebbé válik. Nem vagyunk egyformák, és ez így van jól. Így színesebb a világ! Méltósággal viselni valamit, ez a legemberibb tulajdonság.  Harcolni ellene, hiábavalóság. Elfogadni, megtanulni vele élni, élvezni minden percét… felemelő érzés. 

Egy húszévesnek ugyanannyi gondja van az idő múlásával, mint egy hatvan évesnek. Ő felnőttebbnek szeretne látszani, okosabbnak, tapasztaltabbnak, a másik pedig sokkal fiatalabbnak, csinosabbnak, kevésbé ráncosnak. Keserves kínlódás, de az eredménye katasztrofális, mert mindkettő nevetséges lehet a külvilág számára. Társadalmi konvenció, hogy úgy kell kinézned, élned, ahány éves vagy, mert azt várják el tőled… Pfúj! Csak akkor van gond, ha az éveid száma gyarapszik, de a szíved-lelked fiatal marad, vetekszik egy húszévesével. Vagy éppen érettebb gondolkodású vagy a korodnál… ez legalább olyan dilemma. Olyan ez, mint két világ mezsgyéjén egyensúlyozni. Emlékszel a filmre, ahol az eltávozott lelkek a két világ között rekednek? Nos, ez is valami ilyen... Nehéz, és olykor veszélyes, no meg legtöbbször értelmetlen. A legrosszabb benne az, hogy nem találod a helyed.  

Mi a megoldás? Nincs rá tuti recept, hogyan kell élned, hogyan kell kinézned, mit kell, és hogyan kell tenned. A lényeg az, hogy Te érezd jól magad a bőrödben.

Én jól érzem magam a bőrömben. :-)