Újév

2014.01.05 08:51

Először azt gondoltam, hogy az újévi fogadalmakról írok. Azt hiszem, ennek már nincs sok értelme, aki eddig nem tette meg, már nem fogja. Aki sosem tett újévi fogadalmat, az már ezután sem fog tenni. Egyébként is, azt tapasztaltam, hogy kevés ember elég erős, határozott és eltökélt ahhoz, hogy a fogadalmakat betartsa. Aztán sopánkodik, siránkozik, hogy neki semmi sem sikerül. Persze, ha nem döntötte el ténylegesen, ha nem a fejében született meg a döntés, az elhatározás, akkor úgysem lesz eredménye.

Mi az, hogy a fejében dől el minden? De hát ott szokott! A fejemben hozom a döntéseket! – szinte hallom a kiabálást, hogy ne legyek már olyam értetlen. Mindenki a fejével dönt, az agyával, az eszével… Ááááá, dehogy! – legyintek erre én, ám most nem fogom elmagyarázni miért és hogyan. (lehet visszaolvasgatni a blogbejegyzések között, megtalálod, amire kíváncsi vagy). Sorolhatnék ezer más példát, majd egyszer meg is teszem…

Most inkább beszéljünk erről a szép újévről! 2014! Mi jut eszedbe róla? Hogy megint egy évvel öregebb lettél? Na és? Nem az számít, hány éves vagy, sokkal inkább az, mennyinek érzed magad! Ez is nehéz év lesz? Ha így indulsz neki, számíthatsz rá, hogy az is lesz! Már előre azon morfondírozol, hogyan küzdesz majd az év során… Te akartad!

Tudod, a gondolatok! Esetleg azon keseregsz, milyen vacak volt az előző éved? Hmmm! Minél többet keseregsz rajta, annál több dolgot hozol át a rosszból erre az évre. Szóval hagyd abba! A tavalyi hó is elolvadt, elment, elmúlt... Akkor most újév van, új tervekkel, új reményekkel, új várakozásokkal, szebb, jobb és boldogabb jövővel. Ja, hogy már megint túl optimista vagyok? Naná! Másképpen nem lehet! Nem lehet a múltban élni, mert az határozza meg a jelenedet, s ami még rosszabb, a jövődet is. Szóval, nézz ki az ablakon és ne azt lásd meg, hogy felhős az ég, lelóg az eső lába, és hogy tél közepe lenne, de még egy szál hó sem esett. Ne keseregj azon, hogy ma vasárnap van, holnap meg már hétfő és megint dolgozni kell… Lásd meg, hogy kellemes idő van, éppen sétára, kirándulásra, vagy egy kis kerti gereblyézésre való. Igen, és az utolsó szabad nap a héten… akkor pihenj, lazíts, beszélgess a családoddal, a barátaiddal, vagy csak lustán nézzél tévét, olvass könyvet, élvezd a napot!

Szóval ülj le egy kicsit. Ha a fentieket nem akarod, akkor csinálj mást! Most még van időd, mert a munka dandárja csak holnap kezdődik. Van időd kicsit magaddal foglalkozni, terveket szőni, célokat meghatározni. Ne fogadalmakat tegyél, hanem célokat tűzzél ki. Neked, magadnak, magadért! Ez nem önzőség, mert ha Te jól érzed magad abban, amit és ahogyan teszel, ahogyan az életedet éled, akkor mások – akiket szeretsz, akik veled élnek, melletted vannak – is jól érzik majd magukat veled. Bármit teszel, előbb magadért tedd…

Nem tettem fogadalmakat én sem. Célokat tűztem ki, határozottan, biztosan. Kell hozzá sok-sok erő, bátorság és kitartás, mert a cél ugyan kicsi, de a hozzá vezető út néha laza sétagalopp, vidám és nevetős máskor rögös és göröngyös, idegességgel, feszültséggel teli. De mindenképpen megéri!

Nekem, magamnak, magam miatt.